Töri Tételek

"Aki nem ismeri a múltját, annak nincs jelene. Jelen nélkül pedig nincs jövő."

Emelt szint 2.1

A Frank Birodalom történetének főbb állomásai

 

A népvándorlás első századaiban a keleti germán törzsek, a vandálok, gótok, svédek, longobárdok és a burgundok új hazát kerestek maguknak délen és délnyugaton és helyüket szláv törzsek foglalták el.

A korabeli források két frank törzsszövetségről – a száli és a ripuári frankokról – tudósítanak. A száliak Gallia északi részén, a ripuáriak viszont a középső Rajna-vidékén telepedtek le. A birodalom bukása után a vezető szerep a száliak kezébe került, s a Meroving nemzetségből származó Klodvig sikeresen egyesítette a frank törzseket.

Klodvig (482-511) az egyesítés után sikerrel próbálkozott meg királysága területének gyarapításával. Két legfőbb ellenfele Gallia utolsó római helytartója volt. Miután leverte Sygiriust a 486-os soissons-i ütközetben, megszületett a Frank Királyság.

A pogány Klodvig tudta, ha felveszi a kereszténységet, megszerzi annak támogatását az állam megszervezéséhez. Emellett megtartotta a frank királyok hagyományos katonai és bírói főhatalmát is. Ennek az erőnek a tudatában megkezdte országa határainak kiterjesztését.

A frank állam hódításainak lendülete Klodvig halála (511) után sem csökkent. Négy fia ugyan felosztotta az országot, a frank katonai erő azonban így is elegendőnek bizonyult a terjeszkedésre (kelet felé). Három évtized alatt olyan hatalmas területű állam jött létre, mely sem etnikai, sem gazdasági-politikai szempontból nem volt egységes. Ennek hátrányai hamarosan meg is mutatkoztak. Fokozatosan nagyobb területi egységek alakultak ki, melyeket már nehéz volt együtt tartani. Ráadásul Klodvig utódai nem szűnő belső harcokat folytattak a hatalomért. A Meroving királyok nagy földbirtokokat adományoztak híveiknek, maguk pedig elszegényedtek. Mikor Klodvig utolsó fia is meghalt, a birodalom három részre szakadt. Az egymástól különálló részeket a gyenge királyok helyett a majordomusok /udvarnagy/ irányították.

            Austrasia sikeres majordomusának, Pippinnek örökébe törvénytelen fia, Károly (714-741) lépett, aki lassan a frank állam legtekintélyesebb vezetőjévé vált (rengeteg vazallus). Katonai erejére hamarosan szükség volt: észak felől a frízek és a szászok támadtak a birodalomra, a déli területeket pedig a tenger felől arabok tartották rettegésben. 732-ben arab sereg lépte át a Pireneusokat, s Gallia központja felé haladt. Martell Károly lovassága megállította az iszlám hadait Poitiers mellett.

            Martell Károly fia, Kis Pippin és testvére, Karlmann kénytelenek voltak fenntartani a Meroving uralmat. 747-ben azonban Karlmann váratlanul kolostorba vonult, s Pippin elérkezettnek látta az időt a trón megszerzésére. Felismerte, hogy tervéhez nélkülözhetetlen az egyház és a pápa támogatása, ezért Róma áldását kérte. 751-ben Pippin kolostorba záratta az utolsó Merovingot. 754-ben longobárd veszély miatt a pápa segítségért fordult Kis Pippinhez (átkelt az Alpokon, hogy Pippin katonai beavatkozásra kérje). II. István pápa kijelentette, hogy csak Pippin közvetlen utódait ismeri el királynak, sőt a frank uralkodót patríciusnak és az egyház védelmezőjének nevezte. Cserében Pippin két sikeres hadjáratot vezetett a longobárdok ellen, majd a tőlük elvett területeket a pápának adományozta. Ezzel létrejött a Pápai Állam. Halála előtt országát Károly és Karlmann nevű fiai közt osztotta fel.

            Karlmann halála után Károly (768-814) egyeduralkodó lett. Einhard, Károly történetírója mértékletes, kellemes megjelenésű, harchoz, vadászathoz értő, több nyelven beszélő férfiúnak írta le. Olvasni és írni nem nagyon tudott, de a tudományok, művészetek és az írásbeliség lelkes pártfogója volt.

            Az állandó háborúk jelentős létszámú hadseregek fenntartását és mozgatását tették szükségessé. A gyalogosoknak pajzzsal, lándzsával, íjjal, a könnyűlovasoknak ezen felül karddal, a 12 szolgáltató parasztcsaláddal rendelkezőknek pedig páncélban kellett megjelenniük.

            Legsikeresebb hadjáratait uralkodása kezdetén a longobárdok ellen vezette. 774-ben a frank hadak rázúdultak Itáliára. Miután a longobárdokat is legyőzte felvette a „longobárdok királya és a rómaiak patríciusa” címet. Károly Itália után a Pireneusok irányába fordult, s beavatkozott az arab államok belharcaiba. Tartós sikereket azonban nem ért el ezért visszafordultak. Ekkor a Pireneusok baszk lakói rajtaütöttek az utóvéden, és lemészárolták. Itt esett el a breton gróf, Hroutland, kinek emlékét a Roland-ének őrzi. Ezek után Nagy Károly a Pireneusoktól délre létrehozta a spanyol őrgrófságot.

            A hetvenes években kezdődtek, s majd három évtizedig tartottak a szász háborúk (772-804). A szász az utolsó még meg nem keresztelt germán nép volt. Őket vezérük buzdította ellenállásra, végül azonban megkeresztelkedett és elismerte Károlyt urának. A szászok mindezek ellenére újrakezdték a harcot. A frankok kegyetlen módon áttelepítéssel és kiirtással próbálták erejüket megtörni, ez viszont nem vezetett sikerre.

            Ezután kezdődött a Kárpát-medencét megszálló avarok elleni támadás. Az avar kagán – főfejedelem – békét és menedéket kért maradék népe számára. Az itt élő nyugati szlávok védelmezőjükként üdvözölték a frank királyt. Nem véletlen, hogy a szláv nyelvek egy részében a „király” szó Károly nevéből származik (pl. cseh kral). Az avar háborúkkal lezárultak a nagy frank hódítások, Nagy Károly birodalma Itáliától az Északi-tengerig, s a Pireneusoktól a Dunáig terjedt.

            Károly számos palotája közül Aachent részesítette előnyben, kiépítve birodalma fővárosává.

            Az udvari hivatalok legfontosabbika a kancellária volt, mely általában egy hozzáértő egyházi személy, a kancellár irányításával az oklevélkiadás munkáját végezte. Itt készültek Nagy Károly rendeleteinek, a capituláréknak végső fogalmazványai is. A majordomusi hivatal megszűnt, helyette az udvartartást a kamarás vezette. Fontos méltóság volt a főlovászé – marsall -, a főpohárnoké és az asztalnoké. Az ítélkezést a király nevében a birodalmi ítélőszék végezte. Az egyház is beépült a kormányzásba. Nagy Károly papjaira gyakran bízott politikai jellegű feladatokat.

A Frank Birodalom területét grófságokra osztotta, melyek élén egy-egy gróf – comes /kísérő/ – állt. Ők voltak az uralkodó legfőbb hűbéresei, tehát szolgálatukért jelentős birtokokat kaptak. A gróf volt a grófság haderejének mozgósítója, a legfőbb bíró és a jövedelmek behajtója. A gróf a helyben beszedett adók egyharmadával maga rendelkezhetett.

Hogy a határok védelmét biztosítsa, a király a határ menti körzeteket őrgrófsággá (mark) vonta össze. Élükre az őrgrófot állította, akinek elsősorban határvédelmi feladata volt. A legfontosabb őrgrófságok a spanyol, az avar és a dán voltak.

Hogy hűségük felől meggyőződhessen, Nagy Károly királyi küldöttekkel – missi dominici – ellenőriztette grófjait. Ezek közül az egyik egyházi, a másik világi személy volt. A grófok fontos szerepet játszottak a birodalmi gyűléseken is. Ők és a főpapok alkották az uralkodó melletti tanácsot.

Bár Károly elismerte a pápa elsőségét, önmagát gyakran nevezte egy „imperium Christanum” – keresztény birodalom – vezetőjének és a kereszténység fő védnökének. A pápát római ellenfelei 799-ben foglyul ejtették. Ő azonban megszökött, és a frank királytól kért segítséget. A következő évben Károly személyesen jelent meg Rómában. Ezután 800. december 25-én tartott ima közben III. Leó „váratlanul” megkoronázta a frank királyt. Megszületett a Római Császárság. Károly ügyelt, hogy függetlenségét hangsúlyozza, s székhelyét Aachenben rendezte be. Legnagyobb sikerét 812-ben érte el, ugyanis I. Mihály, a bizánci császár elismerte császárságát.

            A császárság megteremtésével fokozódott az antik világ iránti érdeklődés. Károly minden eszközzel szerette volna birodalma fényét növelni. Székvárosában, Aachenben gyűjtötte össze kora legkiválóbb tudósait és művészeit. Tisztában volt vele, hogy a kultúra terjesztéséhez nélkülözhetetlen az írásbeliség. Ehhez azonban írni-olvasni tudókra volt szükség, akiknek képzését meg kellett oldani.

Az oktatás központjai a kolostorok voltak, ezért Károly igyekezett számukat gyarapítani, uralkodása alatt közel kétszázat alapított. Itt folytak a kódexek másolásai, az évkönyvek, krónikák írásai.

Yorkból Aachenbe érkezett tudós szerzetes, Alkuin hatására a jelesebb iskolákban bevezették a hét szabad művészet – a septem artes liberales – oktatását.

A jó oktatáshoz sok és jó könyv kell. Nagy Károly ezért szorgalmazta a könyvmásolást, s a megromlott, olvashatatlanná vált kéziratok kijavítását. A Karoling scriptoriumokban – íróiskolákban – új, jól olvasható  írást alakítottak ki: a karoling minusculát.

            Károly tudta, hogy halála után birodalmát fiai fel fogják osztani, s hogy ezt megelőzze, maga rendelkezett a felosztás módjáról. Erre azonban az idősebb fiúk halála miatt nem került sor. Így 814-ben a legfiatalabb, „Jámbor” Lajos (814-840) egyedül birkózott meg az apjától rámaradt súlyos örökséggel. Úgy vélte, ha idejekorán rendezi az utódlást, elejét veheti az esetleges későbbi trónharcoknak. Ezért birodalmát már életében felosztotta három fia – Pippin, Lothar és Lajos – között. Azonban második feleségétől újabb fia született, „Kopasz” Károly. Hogy neki is juthasson valami, megváltoztatta korábbi döntését, s Károlynak adta Alemanniát. Az idősebb fiúk kisemmizve érezték magukat, ezért fellázadtak apjuk ellen. Hosszú polgárháború kezdődött, mely után 843-ban „Jámbor” Lajos életben lévő fiai – Lothar, Lajos és Károly – a verduni szerződésben újabb, már végleges felosztás mellett döntöttek. Lothar, a császár az Északi-tengertől Itália közepéig húzódó keskeny területsávot (Itália, Burgundia Lotharingia) kapta. Ide tartozott Aachen és Róma. „Német” Lajos a keleti-frank területeket (későbbi Németország), „Kopasz” Károly pedig a nyugatiakat (későbbi Franciaország) kapta.

            Lothar 855-ös halála után fiai felosztották a középső területeket is, majd mivel utód nélkül haltak meg, a terület központi részét, Lotharingiát a keleti-frank király kapta meg.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 25
Tegnapi: 12
Heti: 188
Havi: 631
Össz.: 206 856

Látogatottság növelés
Oldal: A Frank Birodalom történetének főbb állomásai
Töri Tételek - © 2008 - 2024 - toritema.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »