Töri Tételek

"Aki nem ismeri a múltját, annak nincs jelene. Jelen nélkül pedig nincs jövő."

A XVIII-XIX század főbb eszmeáramlatainak jellemzői

A XIX. század legfontosabb eszmeáramlatai a felvilágosodásra vezethetőek vissza; Locke, Montesquieu és Rousseau hatása figyelhető meg bennük. Ezek az új eszmék, nézetek az egész XIX. századi európai politikát meghatározták. Még a XVII. század végén Angliából indult az újfajta gondolkodás és szemléletmód, amely aztán a XVIII. század folyamán Franciaországban teljesedett ki. Előzményei a racionalizmus és az empirizmus voltak.

 

John Locke (1632 – 1704)

  • angol filozófus, orvos és politikus
  • az angol empirizmus egyik fő képviselője (a tapasztalatot teszik meg a filozófia alapelvévé)
  • nézetei nagy befolyással voltak a felvilágosodásra és a politikai liberalizmusra
  • meghatározó művei a Társadalmi szerződés és az Értekezés az emberi értelemről
  • Locke szerint az államot az emberek hozták létre, lemondva bizonyos jogaikról, hogy azokat egységesen az állam intézze. Azonban az állam inkább elnyomó hatalomként érvényesül, tehát megszegi a szerződést, így az embereknek sem kell teljesíteniük kötelezettségeiket, válthatnak államformát.

 

Montesquieu

  • első kiemelkedő francia filozófus
  • fő műve A törvények szelleméről
    • az államok berendezkedését tárgyalja
    • kifejti, hogy a hatalmat három, egymástól független ágra kell osztani:
      • törvényhozó hatalom
      • végrehajtó hatalom
      • bírói hatalom
  • Ezek egymástól függetlenül, egymás kölcsönös ellenőrzése alatt kellene működniük az egyeduralom elkerülése végett. Csak így biztosítható, hogy az egyének természetes jogai érvényesülhessenek
  • A XVIII. század végén e gondolat jegyében született az Egyesült Államok alkotmánya is.

 

Az 1789. évi Nagy Francia Forradalom időszaka, valamint Napóleon uralma mély nyomokat hagyott a különböző nemzetekben. Ebben az időszakban születtek meg az új irányzatok (izmusok). A Bécsi Kongresszus (1814-15) a konzervatív berendezkedést és a fokozatos változást részesítette előnyben. Voltak, akik azonban reformokat szerettek volna, ezért komolyabban kezdtek foglalkozni az emberi jogokkal. Ennek köszönhetően jutottak érvényre a felvilágosodás eszméi és váltak fontossá az emberi szabadságjogok. Végül megszületett a liberalizmus és a nacionalizmus, mely egy válasz volt az abszolutizmusra és a feudalizmusra.

 

Liberalizmus

  • Szabadelvűség
  • a napóleoni háborúk alatt Spanyolországban kezdték használni
  • feudális kötöttségek eltörlése (Franciaország)
  • képviselői az emberi szabadságjogokat tartották alapvető értékeknek és a parlamentarizmust tekintették ideálisnak – természetes, velünk született jogok:
    • lelkiismereti szabadság
    • vallásszabadság
    • szólásszabadság
    • szabad sajtó
    • magántulajdon védelme
    • tartalmát már a XVII–XVIII. századi Angliában megfogalmazta Locke, Mill (a szabadság korlátai) és Adam Smith („láthatatlan kéz”). Ők a szabad verseny elvét az állam és társadalom viszonyára is kiterjesztették. Eszerint az állam csak a szabályok betartását felügyeli – népszuverenitás (a hatalom forrása a nép)
    • egyik legfontosabb elve a szabad piac
      • Adam Smith és David Ricardo közgazdászok foglalták munkásságukba
      • az állam minél kevesebb szerepet vállaljon a gazdaság irányításában + a piac mindenkinek egyenlő lehetőséget adjon
      • amennyiben vagyoni különbségek keletkeznek az az egyén rátermettségén és szorgalmán múlik
      • a szabadság negatív meghatározása mellett érvel: minden szabad, amivel az ember nem korlátozza embertársai szabadságát
      • Magyar liberalisták:
        • 1848. forradalom liberális gondolkodói
        • magyar specialitás, hogy a liberalizmust a feudális gyökerű nemesség képviselte
        • Pl: Kossuth Lajos, Széchenyi István, gróf Batthyány Lajos
        • Fontos dokumentumok:
          • az amerikai alkotmány
          • Bill of Rights
          • áprilisi törvények
          • Emberi és polgári jogok nyilatkozata

 

Nacionalizmus

  • Nemzettudat
  • Franciaországban a forradalom megteremtette az egységes nemzetállamot, beolvasztva a nemzetiségeket, kialakítva a közös nyelvet
  • Európa más népeinél is megjelent, de többnyire a franciákkal vívott háborúk eredményeként
  • Az első nacionalisták liberális nacionalisták voltak:
    • szerintük a szabad egyének közösségéből létrehozott nemzetállamok jelentik majd a stabilitás forrását
    • a nemzetállam eszméjével áll összefüggésben
    • Fontossá vált a közös vér, nyelv, kultúra, múlt, történelem
    • Alaptételei
      • a világot nemzetek alkotják
      • minden politikai hatalom forrása a nemzet
      • a nemzet iránti lojalitás minden más lojalitás felett áll
      • a szabadság csak a nemzettel való azonosuláson és a nemzet szabadságán keresztül valósítható meg
      • a nemzetek csak saját szuverén államukban lehetnek szabadok
      • Agresszív-elnyomó irányzata a sovinizmus
        • a nemzet csak más nemzet elnyomása révén emelkedhet fel
        • Szorosan kapcsolódott más irányzatokhoz: a liberálisok többnyire nemzeti érzelműek is voltak, a fordítottja viszont már nem volt annyira jellemző

 

Konzervativizmus

  • Napóleon korát a bécsi kongresszus zárta le, megteremtve a Szent Szövetség rendszerét Európában, s ezzel helyet adva a konzervatív berendezkedésnek
  • A francia forradalom ellenhatásaként jött létre
  • Tagadta a nagy áldozatokkal járó gyors változások szükségességét; a lassú, szerves fejlődés híve
  • tiszteletben tartja a hagyományokat
  • jellemző területe: Anglia
  • Az irányzat azonban nem volt egységes. Az európai uralkodók egy része a hatalom gyakorlásának változatlan fenntartását képviselte, mások azonban a hagyományos értékeket megtartó, reformokkal irányított fejlődés hívei voltak. Ez utóbbi leginkább Angliára volt jellemző.
  • Egyik legfontosabb alapvetésének Edmund Burke „Töprengések a francia forradalomról” című műve tekinthető
  • kiindulópontja az emberi tökéletlenség (az ember nem racionális lény)
  • előítéletet nem tekintik negatív tényezőnek
  • ellenzik a forradalmat, és a liberalizmus szabadosságát " anarchiához vezet
  • „Fontolva haladók” = magyar konzervatívokat így nevezték
  • nagy jelentőséget tulajdonítanak a hagyományos közösségeknek (pl.: család, iskola, egyház stb…)

 

Szocializmus

  • Az ipari forradalom káros társadalmi következményeinek hatására alakul ki

(munkás nyomornegyedek " a munkások között a legnépszerűbb).

  • Angliában jelenik meg először.
  • Célja: egy igazságosabb társadalmi újraelosztás = „érdemes” (önhibáján kívül kerül ilyen helyzetbe) szegények támogatása, az esélyegyenlőség megteremtése.
  • Erős (atyáskodó = paternalista) államot képzel el, mely védelmet nyújt a szegényebb társadalmi csoportoknak " megoldja helyettük a problémát
  • Közösségben gondolkodik.
  • irányzatai:
    • utópisták: egy ideális világot képzelnek el – falanszter: Owen
    • szociáldemokraták: a demokrácia keretei között valósítják meg: Bernstein
    • forradalmi szocialisták: Marx, Engels – később a legjelentősebb irányzat.
    • elmélet a tökéletes társadalomra, ahol nincsenek gazdagok és szegények
    • Karl Marx szerint a világ az osztály nélküli társadalom, a kommunizmus felé halad. Marx megismerkedik Friedrich Engels-szel, és 1848-ban kiadják a Kommunista Kiáltványt. Elméletük a tudományos szocializmus a XX. században fejti ki hatását.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 31
Tegnapi: 12
Heti: 194
Havi: 637
Össz.: 206 862

Látogatottság növelés
Oldal: A XVIII-XIX. század főbb eszmeáramlatainak jellemzői
Töri Tételek - © 2008 - 2024 - toritema.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »