A XVIII-XIX század főbb eszmeáramlatainak jellemzői

A XIX. század legfontosabb eszmeáramlatai a felvilágosodásra vezethetőek vissza; Locke, Montesquieu és Rousseau hatása figyelhető meg bennük. Ezek az új eszmék, nézetek az egész XIX. századi európai politikát meghatározták. Még a XVII. század végén Angliából indult az újfajta gondolkodás és szemléletmód, amely aztán a XVIII. század folyamán Franciaországban teljesedett ki. Előzményei a racionalizmus és az empirizmus voltak.

 

John Locke (1632 – 1704)

• angol filozófus, orvos és politikus
• az angol empirizmus egyik fő képviselője (a tapasztalatot teszik meg a filozófia alapelvévé)
• nézetei nagy befolyással voltak a felvilágosodásra és a politikai liberalizmusra
• meghatározó művei a Társadalmi szerződés és az Értekezés az emberi értelemről
• Locke szerint az államot az emberek hozták létre, lemondva bizonyos jogaikról, hogy azokat egységesen az állam intézze. Azonban az állam inkább elnyomó hatalomként érvényesül, tehát megszegi a szerződést, így az embereknek sem kell teljesíteniük kötelezettségeiket, válthatnak államformát.

 

Montesquieu

• első kiemelkedő francia filozófus
• fő műve A törvények szelleméről
  • az államok berendezkedését tárgyalja
  • kifejti, hogy a hatalmat három, egymástól független ágra kell osztani:
    • törvényhozó hatalom
    • végrehajtó hatalom
    • bírói hatalom
• Ezek egymástól függetlenül, egymás kölcsönös ellenőrzése alatt kellene működniük az egyeduralom elkerülése végett. Csak így biztosítható, hogy az egyének természetes jogai érvényesülhessenek
• A XVIII. század végén e gondolat jegyében született az Egyesült Államok alkotmánya is.

 

Az 1789. évi Nagy Francia Forradalom időszaka, valamint Napóleon uralma mély nyomokat hagyott a különböző nemzetekben. Ebben az időszakban születtek meg az új irányzatok (izmusok). A Bécsi Kongresszus (1814-15) a konzervatív berendezkedést és a fokozatos változást részesítette előnyben. Voltak, akik azonban reformokat szerettek volna, ezért komolyabban kezdtek foglalkozni az emberi jogokkal. Ennek köszönhetően jutottak érvényre a felvilágosodás eszméi és váltak fontossá az emberi szabadságjogok. Végül megszületett a liberalizmus és a nacionalizmus, mely egy válasz volt az abszolutizmusra és a feudalizmusra.

 

Liberalizmus

• Szabadelvűség
• a napóleoni háborúk alatt Spanyolországban kezdték használni
• feudális kötöttségek eltörlése (Franciaország)
• képviselői az emberi szabadságjogokat tartották alapvető értékeknek és a parlamentarizmust tekintették ideálisnak – természetes, velünk született jogok:
  • lelkiismereti szabadság
  • vallásszabadság
  • szólásszabadság
  • szabad sajtó
  • magántulajdon védelme
  • tartalmát már a XVII–XVIII. századi Angliában megfogalmazta Locke, Mill (a szabadság korlátai) és Adam Smith („láthatatlan kéz”). Ők a szabad verseny elvét az állam és társadalom viszonyára is kiterjesztették. Eszerint az állam csak a szabályok betartását felügyeli – népszuverenitás (a hatalom forrása a nép)
  • egyik legfontosabb elve a szabad piac
    • Adam Smith és David Ricardo közgazdászok foglalták munkásságukba
    • az állam minél kevesebb szerepet vállaljon a gazdaság irányításában + a piac mindenkinek egyenlő lehetőséget adjon
    • amennyiben vagyoni különbségek keletkeznek az az egyén rátermettségén és szorgalmán múlik
    • a szabadság negatív meghatározása mellett érvel: minden szabad, amivel az ember nem korlátozza embertársai szabadságát
    • Magyar liberalisták:
      • 1848. forradalom liberális gondolkodói
      • magyar specialitás, hogy a liberalizmust a feudális gyökerű nemesség képviselte
      • Pl: Kossuth Lajos, Széchenyi István, gróf Batthyány Lajos
      • Fontos dokumentumok:
        • az amerikai alkotmány
        • Bill of Rights
        • áprilisi törvények
        • Emberi és polgári jogok nyilatkozata

 

Nacionalizmus

• Nemzettudat
• Franciaországban a forradalom megteremtette az egységes nemzetállamot, beolvasztva a nemzetiségeket, kialakítva a közös nyelvet
• Európa más népeinél is megjelent, de többnyire a franciákkal vívott háborúk eredményeként
• Az első nacionalisták liberális nacionalisták voltak:
  • szerintük a szabad egyének közösségéből létrehozott nemzetállamok jelentik majd a stabilitás forrását
  • a nemzetállam eszméjével áll összefüggésben
  • Fontossá vált a közös vér, nyelv, kultúra, múlt, történelem
  • Alaptételei
    • a világot nemzetek alkotják
    • minden politikai hatalom forrása a nemzet
    • a nemzet iránti lojalitás minden más lojalitás felett áll
    • a szabadság csak a nemzettel való azonosuláson és a nemzet szabadságán keresztül valósítható meg
    • a nemzetek csak saját szuverén államukban lehetnek szabadok
    • Agresszív-elnyomó irányzata a sovinizmus
      • a nemzet csak más nemzet elnyomása révén emelkedhet fel
      • Szorosan kapcsolódott más irányzatokhoz: a liberálisok többnyire nemzeti érzelműek is voltak, a fordítottja viszont már nem volt annyira jellemző

 

Konzervativizmus

• Napóleon korát a bécsi kongresszus zárta le, megteremtve a Szent Szövetség rendszerét Európában, s ezzel helyet adva a konzervatív berendezkedésnek
• A francia forradalom ellenhatásaként jött létre
• Tagadta a nagy áldozatokkal járó gyors változások szükségességét; a lassú, szerves fejlődés híve
• tiszteletben tartja a hagyományokat
• jellemző területe: Anglia
• Az irányzat azonban nem volt egységes. Az európai uralkodók egy része a hatalom gyakorlásának változatlan fenntartását képviselte, mások azonban a hagyományos értékeket megtartó, reformokkal irányított fejlődés hívei voltak. Ez utóbbi leginkább Angliára volt jellemző.
• Egyik legfontosabb alapvetésének Edmund Burke „Töprengések a francia forradalomról” című műve tekinthető
• kiindulópontja az emberi tökéletlenség (az ember nem racionális lény)
• előítéletet nem tekintik negatív tényezőnek
• ellenzik a forradalmat, és a liberalizmus szabadosságát " anarchiához vezet
• „Fontolva haladók” = magyar konzervatívokat így nevezték
• nagy jelentőséget tulajdonítanak a hagyományos közösségeknek (pl.: család, iskola, egyház stb…)

 

Szocializmus

• Az ipari forradalom káros társadalmi következményeinek hatására alakul ki

(munkás nyomornegyedek " a munkások között a legnépszerűbb).

• Angliában jelenik meg először.
• Célja: egy igazságosabb társadalmi újraelosztás = „érdemes” (önhibáján kívül kerül ilyen helyzetbe) szegények támogatása, az esélyegyenlőség megteremtése.
• Erős (atyáskodó = paternalista) államot képzel el, mely védelmet nyújt a szegényebb társadalmi csoportoknak " megoldja helyettük a problémát
• Közösségben gondolkodik.
• irányzatai:
  • utópisták: egy ideális világot képzelnek el – falanszter: Owen
  • szociáldemokraták: a demokrácia keretei között valósítják meg: Bernstein
  • forradalmi szocialisták: Marx, Engels – később a legjelentősebb irányzat.
  • elmélet a tökéletes társadalomra, ahol nincsenek gazdagok és szegények
  • Karl Marx szerint a világ az osztály nélküli társadalom, a kommunizmus felé halad. Marx megismerkedik Friedrich Engels-szel, és 1848-ban kiadják a Kommunista Kiáltványt. Elméletük a tudományos szocializmus a XX. században fejti ki hatását.

Oldal: A XVIII-XIX. század főbb eszmeáramlatainak jellemzői
Töri Tételek - © 2008 - 2024 - toritema.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat