A középkori magyar állam megerősödése

I. Károly idején

 

A királyi hatalom helyreállítása

• 1301 kihal az Árpád-ház (III. András)
• Ezért: 1301-1308. között interregnum (uralkodó nélküli állapot)
• Trónkövetelők:
  • leányági örökösök
    • II. Vencel, cseh király fia: III. Vencel. A nagybirtokosok nagy része őt támogatta. (Meg is koronázták a Szent Koronával, de később elvették tőle.)
    • bajor Wittelsbach Ottó. (1305-ben megkoronázta két püspök is, azonban Kán László elvette tőle a koronát.)
    • Caroberto, azaz I. Károly (nem számíthatott túl nagy támogatottságra itthon, azonban a pápa és néhány főúr őt támogatta)
• oligarchák = tartományurak " „kiskirályok” (Csák Máté, Aba Amádé, Kán László; Kőszegi, Borsa, Zách családok)
  • jelentős kiterjedésű birtokokkal rendelkeztek, amelyeken kisajátították az uralkodói jogköröket (bíráskodás, adóztatás, magánhadsereg)
  • Trónharcok kezdődtek (1301-10) és anarchia (1311-21) alakult ki

A küzdelemből a nápolyi Anjou-dinasztiából származó I. Károly került ki győztesen (1308-42).

• Támogatói:
  • délvidéki urak / horvát nemesek (Subics, Babonics, Frangepán családok)
  • a római pápa
  • I. Károly ötször koronázták meg, közülük 1308-ban történt a hivatalos koronázás, amin összes kiskirály jelen volt, de a Szent Koronát csak 1310-ben helyezték a fejére.

 

Kiskirályok elleni küzdelmek

• Az oligarchák elleni sikerei 1312-ben kezdődtek, amikor a rozgonyi csatában legyőzte Kassa városának segítségével az Abák és Csák Máté hadseregét.
• Egyes kiskirályokkal kibékült, másokat fegyverrel győzött le, de volt, akivel haláláig nem tudott leszámolni (Csák Máté).
• 1315-től az ország legfontosabb méltóságait a királyhoz hű nemesek kapták meg (Garai, Lackfi, Szécsényi, Báthory, Bánffi, Kanizsai, Drugeth, Újlaki családok). Belőlük jött létre az új bárói réteg. I. Károly az országgyűlés helyett, ezekből a családokból összeállított királyi tanácsot működtetett.
• 1321-ben Csák Máté halála után az ország egyedüli ura lett
• A király hatalmának alapját a tartományuraktól visszavett királyi várak képezték (az ország 150-200 várának fele). Ezeket a várbirtokokat az új bárók irányították. A birtokból befolyt jövedelmek őket illették, de maga a birtok nem örök-, hanem honorbirtok (szolgálati birtok) volt. A honort a király bármikor visszavehette, így akadályozta meg, hogy a bárók túlságosan megerősödjenek.

 

Károly Róbert gazdaságpolitikája

• A birtokadományozások jövedelem-kieséssel jártak
  • királyi jogon szerzett jövedelmekre támaszkodott (regáléjövedelmek = ius regula)
    • adók
    • vámok
    • monopóliumok (kizárólagos jog valamely áruval történő kereskedésre)
• (Ezek rendszerét átalakíttatta, gazdasági szakembere: Nekcsei Demeter által, aki az országos tárnokmester volt. A városok igazgatását a tárnokmester irányította.)

• Magyarország legfőbb előnye a jelentős nemesfém készlet volt
  • Körmöcbánya: arany-, Selmecbánya: ezüst-, Besztercebánya: rézbányászati központok voltak, Erdély sóbányákban volt gazdag
  • Európa arany és ezüstkitermelésének 75%-a hazánkban folyt. Évente 2-3 tonna aranyat termeltek ki.
  • Ezt akarta kihasználni a király az urbura-reform által
    • Korábban a földbirtokosoknak nem volt érdekük a nemesfém kitermelése, mert ha valaki a birtokán nemesércet talált, kötelezően fel kellett ajánlani a területet a királynak, elvették és cserebirtokot kapott érte. Érdekeltté kellett tehát tenni őket. A reform érdekében I. Károly az urbura (bányajövedelem) egyharmadát átengedte a nagybirtokosnak, ezzel megszüntette a rá vonatkozó királyi monopóliumokat.
• A pénzverési monopólium, a pénzverés haszna Magyarországon csak a királyt illette meg. A kamara haszna abból származott, hogy a királyok rendszeresen kivonták a régi pénzt a forgalomból és új pénzt bocsátottak ki, amelyeknek ezüsttartalma kisebb volt, de névleges értékét megőrizte. A régi pénzt mindenkinek kötelező volt új pénzre beváltani, sőt tilalmazták a korábbi pénz használatát. Elrendelték, hogy az új pénz ugyanannyit ér, mint a régi, vagyis ugyanannyi egységnyi árut lehet érte vásárolni.
  • (Ennek a viszonylag könnyű pénzszerzési módnak azonban jelentős árnyoldalai is voltak. Egyrészt a kincstár bevételei is az általa kibocsátott rossz pénzben érkeztek be, másrészt a piacon elfogyott a bizalom az egyre gyatrább dénárok iránt, és minden tiltás ellenére a nyersezüst és a jobb külföldi pénzek forogtak a “feketepiacon”.)
  • A kamara hasznát I. Károly pénzügyi reformja szüntette meg.
    • Körmöcbányán kezdték meg firenzei mintára az aranyforint verését. (Az aranyforint váltópénze az ezüstdénár lett, egy aranyforint száz ezüstdénárt ért.)
  • A kamara hasznának megszüntetésével a kincstár jelentős bevételektől esett el ->
    • Károly bevezette a kapuadót (portális adó)
    • Kapuadó: minden olyan jobbágytelek után fizetni kellett, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér át tudott haladni

• Az értékes pénz vonzotta a kereskedőket
  • Harmincad vám: A főútvonalakon felállított harmincad helyeken a behozott és kivitt áruk értékének 3,33 %-át fölözte le a kincstár.

Ezekkel az intézkedésekkel szilárd pénzügyi helyzetet hozott létre, sőt még megfelelő katonai háttere is volt (banderiális hadszervezet: egyes nagy jövedelmű feudális főurak és a legfőbb egyházi méltóságok által megszervezett és az ő zászlóik alatt hadba vonuló katonai egysége)

 

I. Károly külpolitikája

• Legnagyobb külpolitikai sikere a Visegrádi királytalálkozó (1335): Az ellentétek elsimítása mellett III. Kázmér (lengyel), Luxemburgi János (cseh) és Károly Róbert, új kereskedelmi útvonal kialakításában egyeztek meg Brünón és Krakkón keresztül, így elkerülték Bécset (árumegállító jog: az idegen kereskedő köteles volt a város által szabott áron kitenni áruját, ami legtöbbször nagyon alacsony volt).
• Dinasztikus kapcsolatok:
  • (1320-ban feleségül vette Lokietek Ulászló (lengyel) lányát, Erzsébetet)
  • Nápolyi trón megszerzésére tett kísérlet (András herceg és nápolyi Johanna házassága)
  • 1339 örökösödési szerződés III. (Lokietek) Kázmérrel
    • Ha az uralkodó törvényes utód nélkül halna meg, Lajos (III. Kázmér unokaöccse, Lokietek Erzsébet fia) örökli a trónt.

 

Károly Róbert 1342. július 16-án hunyt el Visegrádon, egy erős országot hagyva fiára, (Nagy) Lajosra.

Oldal: A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején
Töri Tételek - © 2008 - 2025 - toritema.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat