A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői
Előzmények
- Gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés
- városok fejlődése
- kézművesség, kereskedelem
- a nyugat európai gazdagok igényt tartottak a keleti luxuscikkekre /pl. selyem, porcelán, fűszerek/
- Új világkép kialakulása
- Heliocentrikus világkép
- a Föld gömb alakú
- Toscanelli térképe
- Hajózás fejlődése
- új hajótípus: karavella
- új hajózási eszközök használata: iránytű, csillagóra / asztrolábium, szextáns, Jákob-pálca
- hajósakadémia (Tengerész Henrik)
- Török terjeszkedés
- elzárja a levantei kereskedelmi utat
- drágul a behozott áruk értéke
- Aranyéhség
- a fizetőeszköz a nemesfém pénz
- leáll az európai nemesfém bányászat
- nemesfém kiáramlása Európából (levantei-kereskedelem)
A felfedezések menete
- 1487-ben Bartolomeu Dias megkerülte a Vihar-fokot (Cabo Tormentoso), aminek később II. János portugál király a Jóreménység foka (Cabo de Boa Esperanza) nevet adta.
- 1492-ben a spanyol korona szolgálatában hajózó Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát. (pontosabban ekkor még csak Hispaniolát és Kubát; a szárazföldet csak harmadik útján, 1498-ban érte el.)
- 1497-ben Vasco da Gama délről megkerülte Afrikát. A keleti parton észak felé hajózva 1498-ban megalapította a későbbi Mozambik gyarmatot, majd az Indiai-óceánon átkelve eljutott Kálikut kikötőjébe.
- 1501–02-ben az időnként portugál, időnként spanyol színekben hajózó Amerigo Vespucci Dél-Amerika északi és keleti partvidéke mentén hajózva felismerte, hogy az nem Ázsia, hanem az Atlanti-óceán túlpartján egy új kontinenst találtak.
- 1519–22-ben Magellán expedíciója a Fűszer-szigeteket keletről keresve megkerülte a Földet
Kolombusz Kristóf
- Eredeti neve Cristoforo Colombo.
- Toscanelli térképére (könnyen el lehet jutni Indiába az Atlanti-óceánon át)
- 1492-ben a spanyol Izabella királynőtől megkapta a támogatást
- A Santa Maria, Niña és Pinta nevű hajókkal októberben érték el a Bahama-szigetekhez tartozó San Salvador szigetét, majd Kuba és Haiti meghódítása következett.
- A második útján 1493-ban felfedezte a Kis-Antillákat, Jamaikát, és Puerto Ricót.
- Harmadszor 1498-ban kelt útra és az Orinoco torkolatvidékéig jutott el.
- Utolsó útján (1502-1504) felfedezte Közép-Amerika partjait.
- Izabella halála után mellőzték Kolumbuszt, de alkirályi címéről és jogairól nem volt hajlandó lemondani. Magányosan lelkileg összetörve halt meg 1506-ban.
Hernán Cortés
- Konkvisztádor = hódító
- Azték Birodalom: mai Mexikó, despotikus állam, intenzív földművelés (bab, tök, kukorica, kakaó)
- 1519-ben maroknyi csapatával partra szállt
- Később a fővárost, Tenochtitlánt vette célba, ahol a megrémült uralkodó végül elfogadta a spanyol fennhatóságot (1519)
- bevette Tenochtitlánt (1521)
- Hamarosan az egész országot elfoglalta, és 1522-ben V. Károly őt nevezte ki Új-Spanyolország főkormányzójává és fővezérévé
- kincsek módszeres elrablása
- Néhány év múlva vádat emeltek ellene, ezért hazatért Spanyolországba, hogy tisztázza magát.
- V. Károly magas kitüntetéssel és gazdag jutalommal fogadta, de csak fővezérként küldte vissza Mexikóba.
Francisco Pizarro
- Inka Birodalom: fejlett építészet, Andok: teraszos, öntözéses földművelés
- Az aztékok kincseit megszerző Hernan Cortes példáján felbuzdulva megpróbálta meghódítani a Panamától délre fekvő területeket, de vállalkozás elsőre kudarcba fulladt
- Második, 1526-28-as útján a San Juan folyó torkolatáig jutott
- Az új panamai kormányzó azonban nem engedélyezte az újabb expedíciót, ezért Pizarro Spanyolországba ment és személyesen V. Károly királyhoz fordult
- Az inka lakosság a belviszállyal volt elfoglalva, alig szenteltek figyelmet a spanyoloknak
- A spanyolok harc nélkül foglalták el és rabolták ki az inka főváros Cuzcót
- Pizarro 1535-ben alapította Limát, a mai fővárost
A felfedezések következményei:
- A közép és dél-Amerikában talált birodalmakat (maja, azték, inka) elpusztították.
- Az őslakosság nagy része a járványok és a nehéz munka hatására kihalt, ezért Afrikából négereket hurcoltak be Amerikába rabszolgának.
- Új növényfajták jelentek meg Európában, pl.: kukorica, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, dohány, kakaó, vanília, ananász.
- Amerikában megkezdődött az ültetvényes gazdálkodás: gyapot, cukornád, dohány.
Gazdasági hatások:
- Az Újvilág nemesfémbányáiból nagy mennyiségű nemesfém áramlott Európába, ezért „árrobbanás” ment végbe → nőtt a pénz mennyisége és csökkent az értéke → megnőttek az árak → infláció keletkezett.
- Nyugat-Európa a felfedezések hatására centrális helyzetbe került, ezért a gabonatermelés csökkent " az ipari termelés került előtérbe, mert árucikkei jól eladhatóak voltak aranyért.
- Európa gazdaságilag kettészakadt
- Nyugaton az Atlanti-óceán térségében fellendült az ipar és a kereskedelem, háttérbe szorult a mezőgazdaság
- Közép- és Kelet-Európában fellendült az élelmiszertermelés a Nyugat számára.
KONTINENTÁLIS MUNKAMEGOSZTÁS
Kelet-Közép-Európában konzerválta a feudális rendszert
- A gyors ipari fejlődés eredményeképpen létrejöttek a manufaktúrák, kiépült a hitelszervezet és a bank hálózat.
- Kialakult a világpiac (globalizáció).
- Új kikötővárosok alakultak ki: Liszabon, Amszterdam
- Levantei-kereskedelem hanyatlásnak indult " kialakult az atlanti kereskedelem
- A világgazdaság szerkezetének két ellentétes pólusa a centrum és a periféria.
- A centrumban azok a területek vannak, ahol a tőke, a technikai és szellemi tudás összpontosul. Az ide tartozó ún. fejlett országok a legkorszerűbb gazdasági ágazatokban vezető szereppel rendelkeznek.
- Ettől távolodva a periférikus területen a fejlődő országok helyezkednek el, melyek passzív szerepet töltenek be a világgazdasági folyamatokban.
1492. tordesillasi szerződés portugálok és a spanyolok között.
Oldal: A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői
Töri Tételek - © 2008 - 2025 - toritema.hupont.hu
A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!
ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat